Rokonok, kíméljetek!!

 A lányom tejcukor allergiával küzdött. Aki ismeri a betegséget, annak a teljes tejmentes diéta sem ismeretlen. Na az én anyósom képtelen volt felfogni, hogy a gyerek NEM ehet se joghurtot, se túrórudit, se semmit, amiben tej lehet. Ezután a következő az volt, hogy nálunk mindent szabad lett. Mamánál jó leni, mert ott ehetek ebéd előtt csokit, és kekszet, és vizes szörpöt ihatok... Nem elírás,  náluk egy délelőtt elfogy a 3 gyerekre 1 liter szörp. Én ezektől kiakadtam. Teljesen bele őszültem, szó szerint. De nem ez volt ezek után a legnagyobb bajom, hanem hogy anyósom rákapott a győri édes kis mackókra. Amikor a legkisebb csepp volt, a két nagyot ő vitte oviba, és odafelé menet mindig került nekik egy-egy ijen műsz.r amit megettek az oviig. Hozzá teszem, hogy rendes reggelit ettek itthon, tehát sose engednem őket el üres gyomorral.  A lányom jobb felső egyesén a zománc elég  gyönge volt, mert élete első pár hónapjában sok antibiotikumot szedett, a gyerek fogász kifejezetten kérte is, hogy figyeljünk az édességgel. Nála jelentkezett 10 nap dörmi édes kiképzés után a legborzasztóbb jel: a gyönge rész, ami sárgás volt, feketedni kezdett!! Ez volt az a pont, mikor kiderült, hogy anyós "mérgezi" őket, és attól kezdve akármennyire húzós volt is 3 óránként szopó deddel elindulni, én vittem őket az oviba. Csak azt nem tudom, miért  nem lehet a szülőre hallgatni, ha az kér valamit?? :( Csak azért  hisztizek, mert ez azóta sem változott, és valami hatásos módszeren töröm a fejem, hogy anyóst jobb belátásra térítsem...