"jó nevelést kaptak!"

Bevallom, mióta tegnap gyorsan össze hoztam 3 bejegyzést, azonnal kattogni kezdett azon az agyam, hogy mi mindenről írhatnék. Mert jólesik kiírni magamból amit nem tudok vagy épp nem akarok megosztani például a férjemmel. Szóval témám az lesz rengeteg...  Ma egy kis kirándulást tettünk a helyi bevásárló központba, igazából a szemünket legeltettük, én pedig titokban felmértem, innen vesszük-e meg a közelgő névnapokra az apróságokat. nagyjából két óra hosszat voltunk kint, és oda valamint vissza is az ingyenes járattal mentünk. A közbeeső idő alatt többször is össze futottunk az útitársakkal, akik egy egy mosollyal jutalmazták kicsiny csapatunkat. Nem volt hiszti, nem volt kellemetlen beszélgetés, nagyon jó hangulatban sétálgattunk végig a sorok között, még úgy is, hogy a játék osztályon négyszer furikáztunk át. Jól éreztük magunkat, pedig nem vettem semmi játékot, semmi édességet, mindössze egy spirál füzettel, egy üveg ásványvízzel, egy kiló háztartási keksszel és egy őszilével távoztunk. Nagyjából húsz perc volt még a busz indulásig, ami idő alatt a gyerekeim barátságosan csacsogtak, és nagyon szépen viselkedtek. ekkor hangzott el, hogy büszke lehetek rájuk, és hogy jól vannak nevelve. Ilyenkor kapok vissza jelzést a külvilágról, hogy igen, jó úton haladok. nem pofonokkal, hanem a saját viselkedésemmel. És ez megnyugtató érzés!